IMÁDKOZZUNK EGYMÁSÉRT!

Voltak személyek, akikért,
Imádkozni nem tudtam.
Imádkozzon más érettük!
Szeretteik! Gondoltam.

Vajon ők, értem imádkoznak?
Egyáltalán eszükbe jutok?
Ilyen gondolatok ejtettek fogva.
Azért én felelős nem vagyok!

S amikor elkezdtem érettük imádkozni,
Fölszabadult gondolatom, szívem.
Eszembe jutott az élő ige,
Minden emberért imádkozni kell!

Ha valakiért nem tudsz imádkozni,
Úgy gondolod nem érdemli meg,
Jusson eszedbe Jézus szava a kereszten,
Érted imádkozott és értem.

Ma is esedezik az Atyánál.
Kimondhatatlan fohászkodással.
Kitartóan könyörög megtartásunkért.
Tegyük ezt mi is egymásért!
----

~~~ 08/23/11

Mint kártya vár, mi inogni kezd,
Ha kisujjával érinti a gyermek,
Úgy mozgott a padló alattunk ma,
Mert Isten a Földet megrázta.

Hudson folyó parti tömb ház,
32-ik emeletén,
Lányom arra lett figyelmes,
Hogy inog alatta a szék.

-Mi ez anya, kérdezte kissé rémülten,
-Ilyet itt még nem éreztem! Mondtam.
Földrengés azt hiszem.
-Mit csináljunk, kérdezte ijedten?

Próbáltam nyugodt maradni,
De szívem gyorsabban vert.
Átölelt, s én a Bibliából idéztem,...
Lesznek földrengések az utolsó időben!

Úgy döntöttem, nem szaladunk le.
Semmi más nem járt az eszembe,
Csak az: ha ez itt és most a vég,
Kész vagyok menni az Úr elé!

A rezgést úgy egy percig éreztük.
Beszélgettünk. Mindig készen kell legyünk!
Szívünkben megbékélve Istennel, emberekkel,
Bármikor jön az Úr, elvihessen a Menybe!
----

OTTHON MARADT TÉKOZLÓ FIÚ

Ne gondold, hogy csak az a tékozló,
Ki az atyai házat ott hagyja.
Tékozolni otthon is lehet,
Szeretetet, jóságot, hűséget,
Mit szerető Atyád rád pazarol.

Amikor testvéredet,
Már nem tekinted testvérnek.
Mert Atyád megbocsátott neki,
S te irigykedsz.
Nem tudsz örülni, hogy visszajött,
Gyűlölet, keserűség vesz rajtad erőt.

Vigyázz, ne légy tékozló otthon.
Örvendj, hogy nem kerültél el,
az atyai háztól.
Osztozz, Atyád boldogságán, örömén,
Ha testvéred, az Atyai házhoz visszatér!
----

NEM TÖRTÉNHET MEG VELEM

Próba, betegség, kísértés,
Másokkal igen.
Én olyan biztos vagyok lépteimben.
S amikor ráébredek a valóságra,
Már a földön heverek.

Elesetten, betegen,
A kísértő kínozza lelkemet.
Tudom Uram, figyelmeztettél engem,
"Aki áll, vigyázzon, hogy el ne essen!"

Köszönöm a Reményt, mely ismét lábra állít,
Az Erőt, mely lelkemben megújít,
Többé nem bízok már, saját erőmben,
Benned bízok Atyám, kegyelmes Istenem.
-----

HISZEK A CSODÁKBAN!

Amikor minden jel azt mutatja, vége.
A legmodernebb orvos tudomány ellenére,
Meggyógyul a beteg. Ez csoda.
Istenem, én hiszek a csodákban.

Amikor testvérem testét, lelkét, gyötri a sátán,
A remény utolsó szikrája kialvóban már.
Te parancsolsz, s távozik a sátán parancsodra.
Ez csoda. Én hiszek a csodákban.

Amikor ember társad ellened vétkezett,
Úgy gondolod megbocsátani már nem lehet.
De szívedben győz a szeretet parancsa.
Higgy a csodákban! Ez Isteni csoda!
----

NEVEZETES EZ A NAP

Egymagam vagyok itthon,
Épp a konyhában forgolódom,
S az internet segítségével,
A kolozsvári rádiót hallgatom. (rvevcj)

"Menybe fel! Egyenest!" éneklik lelkesen,
"Érte jól küzdeni érdemes."
S két évtizeden merengek el,
Érdemes volt ragaszkodni Hozzád Istenem!

Nevezetes ez a nap nekem.
Ha e világon senki másnak nem...
Én akkor is megvagyok győződve,
Hogy Atyám irt a teremtés könyvébe...

Egy születésnapot, ezelőtt húsz évvel.
Mit Kolozsváron is följegyeztek,
A "Stanca" kórház szülészetén.
Egy júliusi forró estén.

Egy fiú gyereket küldött hozzánk Isten,
Kit igyekeztünk nevelni Félelmében.
Szinte repült velünk az idő,
Ma már felnőtt gyerek ő.

De nem szűnök meg Jézusra mutatni,
Ha kell, ma is alázattal tanítani.
Küzdeni, azért ami megmarad.
Harcolni vele együtt, míg szívem utolsót dobban.
-----

MA IS SZÖVETSÉGÉRE EMLÉKEZTET!

Elfogatási parancsot adott ki,
Ellenem a sátán.
Menekülök, életem forog kockán.
Érzem, magamat megvédni nem tudom.
Istenem, hadd haljak meg,
Ez egyetlen gondolatom.

Belefáradtam, hogy halálra keresnek.
Eddigi győzelmek mind semmisnek,
Minősülnek.
Kő kemény a párnám, fejem alatt.
Nem jön álom szemeimre, s már virrad.

De, Hajnalcsillag fénylik a virradatban.
Isten, szövetségére emlékeztet általa.
Bár erőm feletti út áll előttem, megyek!
Isten velem van. Szövetségét Ő,
Nem változtatja meg!
-----
...a reggeli áhítat nyomán. 1Kir 19:2-3a

KŐ

Nagyobb, kisebb,
Súlyosabb, könnyebb.
Ember társad vétkét mérlegelve válogatod,
S szorítod markodba' várva a pillanatot,
Hogy eldobod.

Még nem érzed, hogy a kőnek súlya,
A te szívedet nyomja.
S míg nem tudod kiengedni markodból,
A gravitáció törvénye alatt vagy.
Nyomaszt a teher, lefelé tartasz.

Jézus ma is ott áll a középen.
Ismerd föl, a homokba ír éppen.
Vád helyett szívedbe béke költözik.
Markodból a kő akkor kiesik.
Ember társadat többé már nem kárhoztatod,
Mert emlékezel, hogy Isten neked is megbocsájtott.
-----

AKINEK AZ ISTEN MEGBOCSÁJTOTT...

Akinek Isten megbocsájtott,
Az szeret.
A szeretet sok vétket elfedez.

Akinek Isten megbocsájtott,
Az megbocsájt.
Hisz átélte az Úr szabadítását.

Akinek Isten megbocsájtott,
Alázatos marad.
Saját igazságát nem keresi az.

A szabadítás örömét, köszönöm.
S, hogy feledés tengerébe'
Vetetted sok bűnöm...

Krisztusi lelkületért könyörgök
Istenem.
Mely alázatos, megbocsájt és szeret!
-----

APÁK NAPJA

volt ma Amerika szerte, és gyülekezetünkben is.
Egy idézet ami nagyon tetszett:

"Legtöbb amit megtehet egy apa a gyerekeiért, hogy szeresse gyerekei anyját!"

Ezt megtette áldott emlékű édesapám értem, és szeretve vagyok gyerekeim apjától.
Szerencsés vagyok:) KEGYELEM!!!