ÁLDOTT HÚSVÉTOT KIVÁNOK MINDENKINEK!


Mivel Ő él, boldogan élhetek...

HÁT NEM AZ-É A BÖJT?
"Hát nem ez-é a böjt, amit én kedvelek: hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek?

Nem az-é, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat?

Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ.

Akkor kiáltasz, és az Úr meghallgat, jajgatsz, és ő azt mondja: Íme, itt vagyok. Ha elvetended közüled az igát, és megszűnsz ujjal mutogatni és hamisságot beszélni;

Ha odaadod utolsó falatodat az éhezőnek, és az elepedt lelkűt megelégíted: feltámad a sötétségben világosságod, és homályosságod olyan lesz, mint a dél."
Ésaiás 58: 6-10


8 óra utazás oda vissza, hogy egy pár órát együtt lehessünk kedves Tóth bácsiékkal. Tóth bácsi évei száma szerint, lelki pásztorunk a 90-ik zsoltárt olvasta föl.
Gyerekek, fiatalok, középkorúak, idősek egy kézre dolgozva, az sem számított, hogy kint esett az eső "és jól esett," hogy bent cseppet nem rontott a hangulaton.
Tóth néni május 1-én tölti a 88, és ha az Úr megtartja őket, július 4-én, 67 éves házassági évfordulójuk következik.

Köszönöm mindazoknak akik időt, energiát szántatok erre az útra és eljöttetek!

MINDENÉRT ISTENÉ A DICSŐSÉG!

ui: Rebának köszönöm a fényképet.

AMERIKAI NAGYBÁCSI '21 ben, György napján,
Látott napvilágot Györgyfalván.
S ha ne' Isten lett volna hajléka,
Neve már rég feledésbe lenne; mondja.

Isten vele volt amikor megszületett,
Fölnevelkedett, hozzáillő társat rendelt.
A háborús években, s azt követő szűk esztendőkben,
S amikor az Államokba érkezett '70 ben.

Amikor szüleitől búcsúzott, nem értették,
Édesanyja nevét kiáltva fogta a fejét.
Nem volt akkor még telefon, elekronikus készülékek,
Két hónapba telt míg megérkezésükről értesültek.

Egy percig sem felejtette el, hogy honnan származott,
Az ó hazában testvéreket, gyülekezetet (kolozsvári) hagyott.
Kikről hosszú éveken át gondoskodott,
Most értem csak, hogy megmaradásunkért történt e dolog.

Az Úr volt hajléka, egyre ismételgeti.
S boldog, hogy ma is Isten akaratát teljesítheti.
Hogy ápolhatja gyönge élet társát,
A new yorki gyülekezetért imádkozik, otthonuk oltár.

Istenem tiéd a hála, dicsőség,
Hogy általa sokakat áldásban részesítettél.
Szemünk láttára teljesednek be ígéreteid,
Ki Krisztusban megigazul, még vén korban is gyümölcsözik!
-----

CSAK ISTEN LELKÉVEL...

Fáj az arcul csapás.

S bár megfeszítem minden akaratom,

Hogy vissza ne üssek,

De nem tudom oda tartani a másik arcom,

Az ütőnek.

Néma maradok, szótlan,

Magammal beszélek.

Gondolatban sorsommal perlekedek.

Nem értem azt, hogy az ütést,

Attól kapom akit szeretek...

Szinte fáj ökölbe szorított tenyerem.

Összeráncolt szemöldököm,

Elárulja keserűségem.

Akkor megszólal egy szelíd hang bennem,

Miattad szenvedtem arcul csapást a kereszten!

Ha oda tartod a verőknek arcod,

Kiengeded ökölbe szorított markod,

Lefegyverezed az ellenséget teljesen,

Nem hatalommal, sem erővel,

Biztos a győzelem, Isten lelkével!

-----

:)

Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.

ANYUCI, ANYU, ANYUKA...

Anyuka, mikor sütsz málét?

S egy óra múlva az illatos málé,

Ínycsiklandó illata,

Kavargott az orrunk alatt a konyhába.

Anyu, mikor készítsz citromost?

S rá nem sokára sülnek a lapok,

Készül a krém,

Boldogan facsarom a citrom levét.

Anyuci, rég nem ettünk bundás kenyeret!

Törnek a tojások, szórom a fűszert,

Forrósodik az olaj,

Egyszerű de nagyszerű reggelink van.

Nagy öröm, hogy szolgálhatok,

Hála, hogy hasonlóban volt részem otthon.

Szinte leste óhajunkat anyánk,

S máris sült a palacsinta, kalács.

S nagyon fáj, amikor olyat hallok,

Hogy valakinek boldogtalan gyermekkora volt.

Imádságom, Istenem ha lehet,

Gyógyíts be a sebeket, pótold mit elveszítettek!

-----

Egy szál fréziával...

Drága édesanyám, kislányom kincsem,

Férjem édesanyja, egyetlen nővérem,

Sogornőim mind az egészen, unoka húgaim,

Barátnőim, s a blog világból ti nők mind,

Hálás vagyok Istennek értetek,

Hogy része lettetek életemnek.

Jelképesen, egy szál fréziával köszöntelek,

Kívánom, hogy mindig áldottak legyetek,

Krisztus jó illata áradjon rólatok,

Lelki ékszerekkel díszítsétek magatok.

Kellemes legyen mindig megjelenésetek,

Mosolyotok őszinte, belsőséges könnyetek.

Elhervad a virág, elmúlik a nő nap,

Talán nem lesz annyi figyelmességbe' részetek holnap.

De maradjatok mindig bájosak, kedvesek,

Szerények, alázatosak, szeretet teljesek.

Mint az a virág mely nem látszik a sok fűszál közül,

De illata és bája, Teremtőjét dicséri egyedül!

-----

:)

Már az utca végén be vette a kanyart a TAVASZ,

Az időjárás szakértők még jósolnak havat,

De már sokáig nem tarthat!

Kellemes vasárnapot Isten áldásával, mindenkinek aki ide benéz!

A VÖLGYBEN...

Nehéz a völgyben, de szép!

A völgyből jobban látszanak a hegyek,

A völgyben a patak csobogása élénkebb.

Nehéz a völgyben de szép!

Olyan virágok nyílnak, melyeket,

Meg nem találsz a hegyen.

Nehéz a völgyben, de szép!

A völgyből a csillagok is fényesebbek,

A völgyben Valaki ott van veled.

-----

ÉLET HELYZETEK ( az élet tengerén)

Köd felhő, hullámok, vihar,

Szélcsend, verőfényes nappal.

Nem haladhatunk úgy a viharban,

Mint ahogy evezünk, amikor szélcsend van.

Nem vághatunk vakmerően előre,

A köd felhőben úgy, mint napsütésben,

S ha érezzük, hogy süllyed csónakunk,

Ki kell dobálni a terheket, hogy megmaradjunk.

Horgony, vész jelző, vitorla,

Isten mind, mind segítségül adta.

Biztat, figyelmeztet, belátásra kér,

Velünk van minden helyzetben,

Míg csónakunk révbe ér.

-----( még mindig házasság hete gondolatok:)