MILYEN VOLT AZ ÜNNEPED?

Egy hegedű művész előadást tartott,
Telt ház fogadta a híres előadót.
Nagy pénzeket adtak a jegyekért a rajongók,
Így az előadó hatalmas sikert aratott.

Aztán az újság írok arra kérték a művészt,
A metró aluljáróban játssza el művét.
Az emberek sokasága, kik arra jártak éppen,
Nem zökkentette ki a rutinból őket a művész sem.

Elmentek a hegedű művész mellett gyorsan,
A hegedű tokjába még egy centet sem dobtak,
Mindennapi beálitottságuk azt diktálta,
Ma mint a tegnap, s holnap a mát imitálja.

Vajon nem mentél el az ünnep mellett,
Készülődés, ajándék, díszek és fények,
Nem volt időd oda figyelni az ünnepeltre,
Karácsonyról, karácsonyra ez a rutin a menet.

Milyen volt ez az ünneped?
Mit adtál életed Nagy Művészének?
Kinek te vagy az alkotása!
El mondhatod, hogy ünnepedet Ö Megáldotta?
-----

O BÁRCSAK...

O bárcsak mindig karácsony lenne,

Ünneplésünk soha véget ne érne.

Nem a pompa, fények áradatáért,

De a szívekben a szeretet érzéséért.

O bárcsak mindig karácsony lenne,

Szürke hétköznapokba visszamenni ne kéne,

Ezt a nagy világot uralná szeretet,

Ne volna harag, félelem, gyűlölet.

O bárcsak mindig karácsony lenne,

Minden szívben Jézus megszületne,

Nem borulna alkony akkor ünnepünkre,

O bárcsak,... o bárcsak mindig karácsony lenne!

-----

MA AZOKRA GONDOLOK...

Uram most azokra gondolok,
Akikkel elindultunk együtt Betlehembe.
S valami miatt le maradtak az úton,
A nyáj többet jelentett, vagy Heródestől megijedtek.

Add, hogy ezen az ünnepen,
Elinduljanak Feléd.
Még most megtalálhatnak,
Hisz a végső karácsony nem jött el még.

Életük sötét egén, ragyogjon föl a Csillag.
Angyalok hirdessenek békét azoknak,
S ha nem tudnak ajándékot hozni Neked,
Ronggyá vált istálló szívükben, Szüless meg.

Uram, ma azokra gondolok,
Akik elindultak valamikor Betlehembe,
S ha nem tehetek érettük egyebet,
Add, hogy csak egyszerűen szeressem őket!
-----

LOBOG MÁR 4 GYERTYA LÁNG SZIKRA KELL

Szikra kell ahhoz, hogy láng legyen.
A hitnek szikráját Add nekem.
Hogy lángra gyúljon szeretetem,
S a láng így tovább terjedjen.

Ha már ég a szeretet lángja,
A békességem Gyújtsd lángra.
Így erősebb fény világit utamra.
A sötétnek el kell múlnia.

Ha már lángol szeretetem, békességem,
Könnyebb lángra gyújtani örömem,
Egyre nagyobb a fény életemben,
Az erős lángot a vihar sem oltja el.

S ha sokszor csak pislákol szeretetem,
Úgy tűnik mintha ki aludna békességem, örömem,
A remény lángja Hadd erősen égjen,
Hogy a láng ismét terjedjen.

-----December 2008