NEVETNI FÁJDALOMBAN, TERMÉSZETFÖLÖTTI!

Ugye természetes, hogy
Télen hull a hó, s nyáron van meleg,
Tavasszal virágba borul minden,
S ősszel hullanak a falevelek...

Ugye az természetes, hogy
Nagyszüleinktől búcsúzunk el,
Aztán szüleinktől, 
Mégis miért van, hogy olykor,
Szülők búcsúznak a gyerekektől?

Miért törik ketté diszében a virág?
Miért hullatják lombjukat nyáron a fák?
Éretlen, a gyümölcs miért esik le?
Miért kell szótlanul nyelni könnyeinket?

Az, aki az örök rendet irányítja,
Életünket Ő kezében tartja.
S bár itt nem kapunk választ sok miértre,
Ha hozzá jövünk Ő magához ölel.

Erőt ad, megtanít újra nevetni,
S ez nem természetes, természetfölötti!
----