KEZEDBEN AZ ÉLETEM

Ameddig nem tudom ki mondani:
Kezedben az életem!
Addig el fog a félelem.
Félek a gondolattól,
Hogy mi történhet velem?

Mi történhet gyermekeimmel,
Amikor úton járnak, kelnek,
S halmozódik az aggodalom bennem.
Igazán még nem történt semmi velem,
De gondolatban már a kiutat keresem.

Istenem, bocsásd meg kishitűségemet,
Hogy le veszem Rólad tekintetem,
S olyankor mint Péter süllyedek.
Segíts Rád nézni szüntelen,
S minden helyzetben ki mondani, hogy
Kezedben az életem!
-----Október 5 2007

Női csendes napok Willow Walleyban,Szeptember 11-13,... képekben...

Bálint Ibolya előadó

Bálint Pál előadó

Nők a gyülekezetünkből

Nők akik részt vettek
én szavalok " Ha tehetném" ...

ÚGY ŐSZ FELÉ

Egy édesanya halálosan megbetegedett,
Mire lehullnak mind a fa levelek,
Élete addig lepereg.
Az orvos kijelentette s megremegett.

A kislánya ezt hallotta,
S, hogy édesanyja életét hosszabbítsa,
Mikor látta hullni a fa leveleket,
Megpróbálta vissza kötözni őket.

Nem lehet a fa levelet vissza kötözni,
Ha Isten ujja megérinti.
Életed, életem lepereg,
Ezt nem változtathatja senki meg.

Nyár delén, vagy ősz felé,
Készülj Istened elé.
Keresd országát már itt a földön,
Hogy Vele lehess örökkön!
-----Szeptember 26 2005

TOVA TŰNŐ PERCEK

Reggel amikor fölébredek,
Olyan távolinak tűnik az est,
Hív a feladat, hivatás,
Észre sem veszem, hogy az óra jár.

Hihetetlen gyorsasággal,
Tűnnek a percek,
S minden perc elteltével,
Közelebb vagyok az esthez.

Próbálok minden percet,
Úgy megélni,
Mely soha többé,
Vissza nem fog térni.

Így múlnak a napok,
Egyik után a másik,
S a tavasszal, távoli ősz,
Kopogtatás nélkül beköszönt.

Egykor távolinak látszó,
Ifjú kor,
Már csak emlék,
Mely soha vissza nem jön.

S most közelebb vagyok az üdvösséghez,
Mint amikor hivő lettem.
S ha vég felé is közeledik testem,
Egyre inkább ragyog a Menny.
-----Október 20 2008

ÉN HOZZÁ TARTOZOM

A mindennapok harcai, küzdelmei,
Azt vélik igazolni,
Hogy testemmel, lelkemmel törekszem,
Jézushoz tartozni egészen.

Ö az enyém s én hozzá tartozom,
Azért érnek mindennap kihívások.
A gonosz ellen a harcot fölveszem,
S azt mondom ha egy egy csatát elvesztek:

Ne örülj én ellenségem,
Elestem ugyan de fölkelek.
Harcolok a Seregek Urának nevében,
Jézus ad győzelmet nékem.

Az Erősebb mindig legyőzi az erőset,
S az én Vezérem az erősebb
Így hát bátran mindenkinek mondom,
Jézus enyém s én Hozzá tartozom!
-----Április 14 2008

AKKOR IS

Munka közben vagy mikor pihenek,
Vagy álomból ha fölébredek,
Az Úr törvényéről elmélkedek.
Olyankor boldog érzés hatja át szívemet.

Ajkam amikor hála áldozatot rebeg,
Mert Isten igazgatja minden lépésemet,
Ki tudom mondani, legyen meg akarata,
Akkor is ha tervemet keresztül húzza.

Nem adok helyet zúgolódásnak, panasznak,
Nem kedvtelenitek másokat.
Környezetemre azt a hatást gyakorolom,
Amivel tele van szívem, gondolatom.

Krisztus illatát akarom terjeszteni,
Beszédemmel, eljárásommal Ö Róla vallást tenni,
Szeretni, szolgálni, áldás lenni,
Isten országát ez által építeni.
-----Augusztus 5 2007

HOGY VAGY?

Hogy mi van az álarc mögött,
Nehéz lenne megmondani.
Sok ember fülig mosolyog,
Úgy próbálja a mát megélni.

Lehet, hogy vérzik a szív,
Vagy földúltak gondolatai,
Nehéz terheket cipel,
Magányos s álcázza mindezt.

Hogy vagy? Udvariasan kérdeznek.
Köszönöm jól! S mosoly követi a feleletet.
De ha Isten kérdezné meg,
Szavától sokan megremegnének.

Ö az Aki lát az álarc mögé.
S ha lelke által tőled megkérdezné,
Ne mosolyogj ha sírnod kellene,
S ne mond, hogy jól vagy, ha bűn nyomja szíved.

Jézus tőlem többet kérdezett,
Mit akarsz, hogy cselekedjem veled?
Uram, hogy elvedd bűnöm terhét,
S nekem add szabadításod örömét!
-----

Kedves párom, férjem, segitőtársam akivel az Úr megajándékozott. Tetszett Irinek az ötlete és jó leírni, megjegyezni magunknak párunk jó tulajdonságait. Ismerős az a közmondás, "mindenkinek van bal oldala nekem talán kettő ". A gyönyörű rozsa is szuró tövises száron nyilik és a rozsát csodáljuk nem a tövises szárát. Én is fölsorolom ide és Iritől bocsánatot kérek a késésért.

- család szerető,

- gyerekeinkkel foglalkozik, játszik, időt tölt,

-segítőkész,

-mindenhez ért a háztartásban,nincs olyan dolog amire megkérem, hogy ne oldja meg,

-figyelmes, ma például bátyámnak szülinapja volt és ö köszöntötte mégpedig úgy mintha én kértem volna, és én meg is felejtkeztem,

-nem haragszik, ha mosoly szünet van ö a kezdeményező kedves mosolyával, ölelésével

-főz, mosogat, segít a konyhában, takarításban, és még sorolhatnám...

u.i: Kedvesemnek két jobb oldala van.

HA TEHETNÉM...

Ha tehetném, az idő kerekét,
Visszafelé tekerném.
Amikor nem volt tv, nem volt rádió,
Levelet a postás hozott.

Gyakran visszasírom azokat az időket.
Telefon csörrenés nem zavarta a csendet.
Esténként, együtt énekeltünk,
Egymásnak találós kérdéseket tettünk.

Aztán a modern kor,
Egyre nagyobb teret hoditott.
Rádió bömbölt a mi lakásunkban is,
Az éneklésből megcsonkított egy kicsit.

Később tévén keresztül terjedt a hír,
Megtizedelve időnket így.
Szobánkban vonalas telefon ékeskedett,
Sok mindent elrendeztünk vele, látogatás helyett.

Ma már fölgyorsult a világ menete,
A modern kort, posztmodern váltotta föl.
Mobil telefon kamerás, számitógép, internet,
Mi észrevétlenül rabolja időnket.

Én nem tudom ha lesz még folytatása,
S a posztmodern kort egy másik korszak váltja.
Ne legyen jellemző reánk az utolsó idők,
Amikor lesznek az emberek magukat szeretők.

Őrizzük meg az első szeretetet,
S a régi igét zsinór mértéknek.
Érettünk maga Jézus így imádkozott:
Atyám, hogy megtartsd őket e világban akarom.
-----

MAGADAT

Ne ajánlj föl az Úrnak mást,
Ne tégy felelőtlen fogadást,
Magadat ajánld oda,
Élő, szent és kedves áldozatra.

Ha megsegített téged,
Kegyelmével őrizte életed,
Nem valaki másra van szüksége,
A te szívedet akarja cserébe.

A te testedet és egész lényedet,
Hogy benned lakozást vegyen.
Hogy megváltozzon elméd, gondolatod,
Éjjel és nappal az Úr törvényéről gondolkozz!

Boldog ember leszel meglásd,
Az Úr neked mindent vissza ad,
Hittel add oda magad még ma,
Örök élet vár a Mennyországba.
-----Január 2008

Bálint Ibolya és Pál A Metropolitan tower tetején 80 emelet, a háttérben a Central park, Manhattan jobbra keleti oldal, balra a nyugati oldal és a Hudson folyó.

A háttérben Manhattan downtown.

A REPTÉREN

Most nem utasként jártam ott,

Vártam, hogy a gép leszálljon.

Más érzés valakiket várni,

És más érzés valakiktől búcsúzni.

Földet ért a gép, jelentették.

Később, hogy megérkezett a plakátok hirdették.

Hálával megköszöntem Istennek ott,

Hogy testvéreinknek biztonságos utazást adott.

Aztán nyílt az ajtó, jöttek az utasok,

Volt kiket vártak, azoknak derült az arcuk.

S volt kiket nem várt senki,

Vagy mert nem értek rá, vagy mert nincsenek testvérei.

Jó érzés tudni, hogy valamennyinket várnak,

És minden lépésünkre angyalok vigyáznak.

S ha talán téged nem vár senki,

Vár rád az Úr, érdemes Benne bízni.

----- Szeptember 4 2009

MENNYEI DONOR


Hallottam a rádióban,
Donort keresek!
Attól függ az életem!
Sokan várakozó listán remélnek,
Másokon szeretteik segítenek.

Nemes cselekedet,
Oda adni egy szemet,
Egy vesét, velő átültetést.
De aki a szívét adja oda,
Annak meg kell halnia.

Nekem Valaki,
A szívét adta.
Hogy ne keljen meghaljak.
Úgy szeretett, meghalt értem,
Ezért van örök életem.

Ki megy el?
Az Atya kérdezte.
Küldj el engemet. Jézus felelte.
A világ bűnét Magára vette,
Neked is új szívet ad cserében.
-----Július 1 2008

HASONLÍTSUNK JÉZUSRA

A gyerekek beszélgetnek egymás között:
Ha megnövök mint anya úgy öltözök.
Orvos leszek, embereket mentek,
Mint apa autót szerelek!
Hasonlítani akarnak valakire akit szeretnek,
S látják szüleiktől mit szívesen tesznek.

Mi már felnőttek vagyunk.
Akarva, akaratlanul hasonlítunk,
Elődeinkre, szüleinkre.
Hordozzuk magunkban természetüket.
De vajon Jézusra hasonlítunk?
Az legforróbb vágyunk, hogy mint Ő úgy járjunk?

A halálig engedelmes volt,
A kereszten ellenségeiért imádkozott.
Szolgai formát öltött föl,
S nem tekintette zsákmánynak, hogy Istennel egyenlő.
Szelíd volt alázatos.
Hasonlítsunk Jézushoz!
-----Március 2 2007

MILYENEKNEK KELL LENNÜNK?

Gyerekek voltunk,
Felnőttekké váltunk.
Pályát választottunk,
Istentől segítő társat kaptunk.

Jutalomként gyermekeket adott,
Vártuk, hogy mikor lesznek óvodások,
Aztán, hogy kisiskolások legyenek,
Valósággal sürgettük az eseményeket.

Volt mit szívesen elkerültünk volna,
Más eseményt vártunk szív szorongva,
Az elején észre sem vettük,
Milyen nagy léptekben megyünk.

Mintha csak a tegnap történt volna,
S évtizedeket számlálunk újra.
Nagyszüleink, már csak kedves emlékek,
Van kinek már szülei sem élnek.

Elröpül fölöttünk a hetven, nyolcvan év,
Nagyobb részük hiába való fáradság az egész.
De lelkiekben felnőttekké váltunk?
Milyeneknek kell lennünk?

Szent életben, kegyességben,
Szeretetben, békességben,
Amely nélkül senki nem látja meg az Istent.
Legyünk érett keresztyének!
-----Március 19 2007

NINCS A HOMLOKUNKRA ÍRVA

Nincs a homlokunkra írva,
Ma te holnap én leszek áldozata,
Balesetnek, halálos kornak.

De ez csak a törékeny test,
S, hogy meg ne inogjak lelkemben,
Azért könyörgök Istenem.

Senki és semmi el ne szakítson Tőled,
Fájdalmamban meg ne tagadjalak Téged,
Tudjam mindig, hogy kiben hiszek.

S akik ma szenvednek,
Adj irántuk imádkozó lelkületet,
Hogy végképp el ne keseredjenek.

Tudom Te vársz minket az út végén,
Hol nem lesz könny, fájdalom, betegség,
Hadd vigasztaljon minket e remény.
----- November 10 2008