KÉT ÚR

Ismerek egy Urat,alázatos Királyt,
Ki elhagyva trónját itt e földön lent járt,
Harminchárom éves szolgaságot végzett,
Hogy aztán keresztre vigye az isteni végzet.

Ö volt, van és lesz az Uraknak Ura,
Betegek orvosa,vakok szem világa,
Poklosnak tisztulás, némának nyelv,
Bénának erő, hívőnek elv.

Özvegynek ÚR, árvának nevelő,
Ö az utolsó, és Ö az első,
Bűnösnek kegyelem, hitetlennek ítélet,
Mi érte lettünk, és Ö értünk lett.

Hogy ki e Király? Nem kell mondanom,
Reá ismertek a főpapi udvaron,
Pilátusnak igazság, a népnek csúfság,
Barabásnak kegyelem, az egyik latornak élet,
A másiknak halál és ítélet.

Máriának kertész, Júdásnak halál,
Nekem pedig egy tövis koronás Király,
Ki átszegzett kezével magához ölelt,
S garancia rá, hogy nagyon nagyon szeret.

E Király ismét eljön angyal harsonával,
Ítéletet hirdet, trombita szavával,
És sírni fog a földnek minden népe,
Mindenki oda kell álljon majd Elébe,
Ha most Urad neked rád ismer akkor
S vele leszel a Menyben mindenkor.

Ismerek egy másikat, széles úton állott,
Régen megtévesztette az ember világot,
Ö az ember gyilkos, az ordító oroszlán
Ö a gonosz szellem, ez maga a sátán.

A világnak ura, hívőnek ellenség,
Imádkozónak kellemetlenség.
Gyilkosnak tanácsadó, melléférkőzik,
Farkas , báránybőrbe öltözik.

Erkölcstelennek útjelző tábla,
Biztos utat mutat a kárhozatba.
Nekem ellenség,hisz fél a másik Úrtól,
Csak NEVÉT ejtem ki és nincs már sehol.

KÉT ÚR van, mi mind szolgálunk,
Vagy az egyiknek, vagy a másiknak hódolunk.
És akinek szolgálsz itt e földi létben,
Avval leszel majd az ÖRÖKLÉTBEN.
-----