AMIKOR NEM ÉRTELEK...

Bocsájtsd meg Istenem,
Amikor nem értelek.
Messzeségbe mered tekintetem,
Oly mindegy mi van, mi lesz,
Hisz összeomlott alapja hitemnek...

Ülök a romokon, jártányi erőm nincsen,
Fájdalmam oly nagy, hogy már alig érzek.
Miért-ek száza kiabál bennem,
Úgy érzem magamra hagytál Istenem.

Sírni sem tudok már, könnyem kiapadt,
A sok miért-re nem jön a válasz.
S míg ezernyi sötét gondolat tátong felém,
Hozzád menekülök Istenem én...

Maradék erőmmel Beléd kapaszkodok,
Uram irgalmad, kegyelmed szomjazom.
Ajkam némán rebegi: LEGYEN MEG A TE AKARATOD!
Ha nem is értem Tervedet, akkor is Benned bízom!
-----