április 14, 2010

ez a fotó 2007 ben készült ugyancsak a Fekete tenger parton, lányaink és Rebiék.
Ezt le kell írjam,

Rebi barátnőm juttatta eszembe, itt elolvashatjátok. Együtt nyaraltunk 2005 ben a Fekete tengeren. Vonattal utaztunk, hazafelé amikor ültünk föl a vonatra nagy tömeg volt és utánam nyomult két gyerek akik a másik ajtón le is szálltak csak megkönnyítették a táskámat a pénztárcámtól. Hát nem mondom nagyon el voltam keseredve, hát még ha benne maradt volna a 200 euró, és a vonat jegyek. A 200 eurót mielőtt indultunk a hotelből adtam oda kedvesemnek, és a vonat jegyek is nála voltak, az egész csapaté összesen 7. Nem is azt az egy millió lejt sajnáltam ami benne volt, mint a hajtási jogosítványomat meg személy igazolványt. Elfoglaltuk helyeinket, a fiam velem szemben ült vigasztalásul annyit mondott: anya " Többet ér egy szikra hit!". Annyit még, hogy a pénztárcámban ott volt a mobil tel.számom ( ezt ajánlatos ott tartani), még Constanta-ig sem értünk fölhívott valaki egy rendőr volt, és elmondta, hogy valaki megtalálta az állomás előtt a pénztárcámat pénz nincs benne de az aktáim benne vannak. Így maradt nevezetes nekünk ez az ének! (egy ideig emlékszem imádkoztam értük mármint a ...hogy megismerjék Jézust:)

4 megjegyzés:

  1. Es hala az Urnak ez a nyar nagyon szep volt, emlekekkel aldott.Azota eltelt egy par ev, a gyerekeink megnottek,de hala az Urnak ha tenger es hatarok is valasztanak el, A SZERETET SOHA EL NEM FOGY!
    Legyetek aldottak kedves barataink!!!!!!!
    KOSZONJUK, HOGY VAGYTOK NEKUNK!

    VálaszTörlés
  2. Kosz a kepet, ez nekunk nincsen meg.Barcsak meg elmehetnenk, de jo lenne....!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
  3. Nem semmi! Egy darabig biztosan a sztoridat juttatja eszembe ez az ének. Jó ez a kép!

    VálaszTörlés
  4. Hihi mijen kicsik voltunk! Azota mar sok ido eltelt de ez a sztori megmaradt!

    VálaszTörlés