Negyvenkettő lettem
( a tavaly)

Amikor gyermek voltam,
Éveim számát fölfelé kerekítettem,
Szerettem volna felnőtt lenni,
Mert a családban ötödik gyermekként,
Én voltam a kicsi.

Boldog gyermekkorom volt,
Szüleim szerették egymást,
Gyakran hallatszott éneklés,
Családi házunk nyitott ablakán.

Aztán eljött az idő,
Nagyleány lettem.
Boldogan mondtam férjemnek “igent”,
Amikor huszonegyet töltöttem.

Huszonnégy évesen
Isten egy fiú gyermeket adott,
S amikor harminc voltam,
Egy kis lánnyal ajándékozott.

Előbb harmincöt évesen
Gondoltam arra,
Hogy éveim számát
Lefelé kerekítettem volna!

Ha a sok örömre gondolok,
Mit Isten adott,
Eltörpülnek mellette
a gondok, bajok.

Mikor negyven éves lettem,
Barátságtalan volt a gondolat,
Hogy prefixet váltottam.

Negyvenkét éves lettem.
Ez nem érdem, Kegyelem.
Kegyelem a boldog családi élet,
A békesség a szeretet.

Szeretném fölnevelni gyermekeim,
S ha az Úr megadja,meglássam fiaim fiait.
Betölteni hivatásom,
Elvégezzem mivel az Úr megbízott.

Nem akarok a távoli jövőbe tekinteni,
Csak a holnap elé örömmel nézni,
S minden nap megköszönni újra,
Hogy kegyelmét fölöttem megújítja.
-----Április 25 2009