ANYUCI, ANYU, ANYUKA...

Anyuka, mikor sütsz málét?

S egy óra múlva az illatos málé,

Ínycsiklandó illata,

Kavargott az orrunk alatt a konyhába.

Anyu, mikor készítsz citromost?

S rá nem sokára sülnek a lapok,

Készül a krém,

Boldogan facsarom a citrom levét.

Anyuci, rég nem ettünk bundás kenyeret!

Törnek a tojások, szórom a fűszert,

Forrósodik az olaj,

Egyszerű de nagyszerű reggelink van.

Nagy öröm, hogy szolgálhatok,

Hála, hogy hasonlóban volt részem otthon.

Szinte leste óhajunkat anyánk,

S máris sült a palacsinta, kalács.

S nagyon fáj, amikor olyat hallok,

Hogy valakinek boldogtalan gyermekkora volt.

Imádságom, Istenem ha lehet,

Gyógyíts be a sebeket, pótold mit elveszítettek!

-----