MA ISMÉT

Köszönöm, hogy ma ismét,
Egész közel hajoltál hozzám.
Az eső cseppekben, köd foszlányokban,
Sárguló fa levelekben.
Egy mosolyban, ölelésben.
S én rád vethettem minden gondomat.
S Te békességet adtál, lelki nyugalmat.
Elvetted félelmemet, aggodalmamat.

Köszönöm, hogy ma ismét,
Rád bízhattam magamat.
Szeretteimet, az ismerősöket,
Ismeretleneket.
Az árvákat, özvegyeket, betegeket.
Akik gyászolnak, akik hitükért szenvednek.
S Te egészen közel jöttél hozzám.
Ma ismét. Köszönöm, Mennyei Atyám!
-----