december 01, 2012

ADVENT



VÁRLAK URAM…

Van amikor szeretném ha jönnél,
S e földi létből haza vinnél.
Olyankor nem érdekel semmi,
Csak az, hogy Veled akarok menni.

Van amikor így sóhajtok fel,
Uram csak most ne jöjj el.
Magamért, szeretteimért az elveszettekért.
Szívem tudod kikért fáj még.

De szeretnék mindig indulásra készen,
Lámpásom tele olajjal égjen,
Hogy bármikor jössz Veled mehessek,
A lelkem örökké éljen Te veled.
-----


SZIKRA KELL

Szikra kell ahhoz, hogy láng legyen.
A hitnek szikráját Add nekem.
Hogy lángra gyúljon szeretetem,
S a láng így tovább terjedjen.

Ha már ég a szeretet lángja,
A békességem Gyújtsd lángra.
Így erősebb fény világit utamra.
A sötétnek el kell múlnia.

Ha már lángol szeretetem, békességem,
Könnyebb lángra gyújtani örömem,
Egyre nagyobb a fény életemben,
Az erős lángot a vihar sem oltja el.

S ha sokszor csak pislákol szeretetem,
Úgy tűnik mintha ki aludna békességem, örömem,
A remény lángja Hadd erősen égjen,
Hogy a láng ismét terjedjen.
-----



ÚGY VÁRLAK

Valakit nagyon várok,
Sokáig az ablak mögött állok.
A függönyt is félre húzom,
Érkezését semmi ne homályosítsa.
Az izgalomtól szívem gyorsabban ver,
Lépéseket is hallok: ez Ö lesz!
Föl alá járok a szobában,
A találkozás pillanatára gondolva...
Úgy várom Jézus érkezésed,
Szívem ajtaját kitárom egészen.
Lelki szemeimet az égre függesztem,
Mert tudom, eljössz az ég felhőiben.
S ha sokszor le is csüggesztem fejem,
Mert az élet gondja, baja terhel,
Adj kitartást az imádkozásban,
Míg az adventet, Jöttöd fölváltja!
-----

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése