MÉG TÖBB IMÁDAT

Ha arra gondolok,
Hogy amióta megszülettem,
Minden nap megújul,
Kegyelme fölöttem.
Hűsége végtelen hozzám,
Bár én sokszor hűtlen vagyok Hozzá.
Gondviselőm kezdettől fogva,
Vezet lépésről lépésre erős Karja.
Szárnyainak árnyékában találok védelmet,
Egyszülött Fiában irgalmat, kegyelmet.
Még több imádatra késztet engem,
Hálára, dicsőítésre s, hogy Benne gyönyörködjem.
De ha a próbákból nem is szabaditna meg,
A három zsidó ifjúval mondom ezt,
Nem hajlok meg idegen istenek előtt,
A hódolat, fölmagasztalás, dicsőség Istené egyedül!
-----
Beszéltem valakivel ma a skype-on, biztatott, hogy írjak. Volt már úgy, hogy kiválasztottam egy témát, de nem tudtam írni róla. Ezt a verset ma este írtam. A női kör neki fogtunk az " Elégítsd meg szomjas lelkemet" címü könyvet tanulmányozni Linda Dilow-tól. Rá jöttem, hogy milyen hiányos az én imádatom Isten iránt. Minden okom meg van az imádatra, hálára, dicsőítésre, hogy gyönyörködjek Istenben. De felhős napokon is szeretném ezt tenni, hogy még a sóhajom is dicsőitené Öt Ki egyedül méltó erre. " Ha nem lesz erő ajkamon, dicsérni fog majd sóhajom".