NINCS A HOMLOKUNKRA ÍRVA

Nincs a homlokunkra írva,
Ma te holnap én leszek áldozata,
Balesetnek, halálos kornak.

De ez csak a törékeny test,
S, hogy meg ne inogjak lelkemben,
Azért könyörgök Istenem.

Senki és semmi el ne szakítson Tőled,
Fájdalmamban meg ne tagadjalak Téged,
Tudjam mindig, hogy kiben hiszek.

S akik ma szenvednek,
Adj irántuk imádkozó lelkületet,
Hogy végképp el ne keseredjenek.

Tudom Te vársz minket az út végén,
Hol nem lesz könny, fájdalom, betegség,
Hadd vigasztaljon minket e remény.
----- November 10 2008