VALÓDI BOLDOGSÁGOM
Köszönöm,
Hogy nem földi jóléthez kötötted a boldogságot,
Elérhetetlen lenne, délibáb, álom,
Megfoghatatlan, mindig tova szálló.
Köszönöm,
Hogy nem testi épséghez kötötted a boldogságot,
Elalélnék, mikor testemben nyilall a fájdalom,
Verejték, sóhaj okozná boldogtalanságom.
Boldogságom záloga te Vagy Uram,
Ha igédről gondolkozom éjjel és nappal.
Amikor gyönyörködőm törvényedben,
Valódi boldogságot az ad nekem.
-----
IMÁDOM...
Mondják, megszokásból,
Vagy mert így hallották másoktól,
Nem gondolnak a szó igazi értelmére,
A tíz parancsolatra, Szentigére.
Egyedül csak az Urat a te Istenedet imádd!
Mit rajta kívül imádsz az mind bálvány.
Ma már nem arany borjú, álló kép, szobrok.
Gyerekeid, unokáid, kedvenc ételed imádod...
Idegen Istenek előtt ne borulj le,
Nyisd ki szíved ablakát, Mennyei Jeruzsálemre,
Reggel, délben, este imádd Istent,
Meglátod, az oroszlánok verméből is kiment!
-----
Mind a ket vers nagyon tetszik. Igen, milyen jo hogy a boldogsag nem kulso dolgoktol fugg. Kriszti
VálaszTörléshat ez igy van...a mi boldogsagunk nem e foldiekhez,hanem a mi ISTENUNKhoz van kotve AKI OROKKEVALO!...es mi csak OT imadjuk,senki es semmi mast,(nemreg igy kellett kijavitsam 4 eves unokamat,aki hallotta es kezdte hasznalni helytelenul az "imadom"szot)Legyen az eletunk is igazi imadat ISTEN fele!...koszi a verseket!(toth)
VálaszTörlés