LÁSSAM ÁLDÁSAID

A minap a fog orvosi rendelőben jártam,
Kellemetlen a fogfájás, nem kell, hogy mondjam.
De melyik fájdalom kellemes?
Műteni kell! Közölte az orvos velem.

Nagyon elkeseredtem, könnyeimmel küszködtem,
S az úton hazafelé egy fiatal lányon akadt meg tekintetem.
Fehér pálcával a kezében óvatosan lépett,
Egy egy lépést előre mit pálcájával földerített.

Istenem, hogy lehetek így elcsüggedve?
Elfelejtettem a fogfájást egy percre,
Bocsáss meg, hogy ilyen gyarló vagyok,
Nem az én fájdalmam a legnagyobb!

Bocsáss meg, hogy amikor fáj e törékeny testem,
Nem tudok szárnyalni Feléd lelkemben,
Csak azt látom legnagyobb az én bajom,
S áldásaid százát észrevenni nem tudom.

Köszönöm, hogy látok, s köszönöm két kezem,
S köszönöm, hogy Te Vagy támasza szívemnek.
Fájdalmak között is őrizz meg békében,
Benned bizik, Reád támaszkodik szívem!
-----December 2009