HA MINDENKI ELHAGY IS...

Hányszor fogadkoztam,
S amikor próbára Teszed életem,
Azt kell észre vegyem,
Hogy az ellenség tüze mellett melegszem.

Megmagyarázom magamnak,
Hogy jogtalanul bántottak,
Testvéreim figyelmetlenek voltak,
Kiket szeretek, fájdalmat azok okoztak.

De köszönöm, hogy Fölhasználod az ellenséget,
S rám bizonyít, hogy beszédem is elárul Téged.
S még nincs veszve minden,
Megszólal a lelki ismeret bennem.

Emlékeztet, hogy azt ígértem,
Ha mindenki elhagy,
Én akkor sem!
Köszönöm. Még ha sírok is keservesen.
-----