HONNAN ISMERSZ ENGEM?

Jól megvoltam,
A hűs árnyékot tartó fa alatt.
Nem törődtem másokkal,
Így észre sem vesz senki, gondoltam.

Ameddig a Názáretiről,
Hírt hozott valaki.
Aztán felcsigázott bennem a kíváncsiság,
Ugyan Názáretből, mi jó származhatik?

Nem sokat tanakodtam önmagammal,
S máris a Rabbi előtt álltam,
Bár én nem láttam addig Öt,
Ö azt mondta látott engem a fa alatt.

Akkor is lát ha elrejtőzök,
Ha tenyerembe rejtem arcomat,
Néven szolit, s szelíden mondja:
Ne csak amit látsz, higgyed a láthatatlant!
-----